A magyar állampolgárság keletkezése
A magyar állampolgár gyermeke születésével automatikusan magyar állampolgár lesz. A magyar állampolgárság keletkezése független a születési helytől. Akár az apa, akár az anya után „örökölhető” a magyar állampolgárság.
Magyar állampolgárság megszerzése
A magyar állampolgárság megszerzése (visszaszerzése) honosítással, visszahonosítással és nyilatkozattal történhet az érintett személy kérelmére.
1. Honosítás
Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha
a. az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényben meghatározott ideig – bevándorolt vagy letelepedett külföldiként – Magyarországon élt. A honosítási kérelem benyújtását megelőző időtartam „alap esetben” nyolc év;
b. a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
c. magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított;
d. honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát;
e. alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tett.
1a. Egyszerűsített honosítás
Egyszerűsített honosítás keretében az szerezhet magyar állampolgárságot, aki a fenti b. és d. pontokban foglaltaknak megfelel és
- igazolja, hogy magyar felmenőkkel rendelkezik;
- érti és beszéli a magyar nyelvet.
Szintén magyar állampolgárságot szerezhet egyszerűsített honosítás révén az, aki a fenti b. és d. pontokban foglaltaknak megfelel, valamint
- magyar állampolgárral legalább 10 éve házasságban él vagy 5 éve házasságban él és született közös gyermekük;
- érti és beszéli a magyar nyelvet.
A honosításhoz szükséges dokumentumokról és az eljárás menetéről a konzuli hivatal, kérésre, részletes tájékoztatást nyújt.
2. Visszahonosítás
Visszahonosítását az a személy kérheti, aki már volt magyar állampolgár, de elvesztette állampolgárságát. (Három elvesztési jogcím esetében az érintett nyilatkozattal szerezheti vissza a magyar állampolgárságát. Lásd a 3. pontot!)
A visszahonosítás feltétele a fenti 1. b) és d) pontban foglaltakon túl a magyar nyelvtudás igazolása. Magyarországi lakóhely és megélhetés igazolása nem feltétel.
3. Nyilatkozat
Nyilatkozattal szerezheti vissza magyar állampolgárságát – lakóhelyétől függetlenül – az, aki állampolgárságát
- megfosztással,
- Németországba történt áttelepítésével, illetve
- 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. között elbocsátással vesztette el.
(Más jogcímen elveszített magyar állampolgárság visszahonosítással szerezhető meg újra. Lásd 2. pont!)
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint bővebb információ a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (www.bmbah.hu) honlapján található.
Az állampolgárság igazolása iránti kérelem
A magyar állampolgárságot a magyar hatóságok előtt érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes vagy legfeljebb egy éve lejárt magyar útlevéllel, honosítási okirattal vagy 3 évnél nem régebben kiállított magyar állampolgársági bizonyítvánnyal lehet igazolni. Ha ezek egyikével sem rendelkezik, és magyar hatóságnál állampolgársági tényt kell igazolnia, kérheti - például a konzuli hivatalon keresztül - állampolgársági bizonyítvány kiállítását. Az állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható
- a magyar állampolgárság fennállása,
- a magyar állampolgárság megszűnése
- az a tény, hogy a kérelmező nem magyar állampolgár
- illetve az állampolgársági bizonyítvány kérhető bővebb adattartalommal (pl. állampolgárság fennállása meghatározott időtartamra, állampolgárság megszerzésének jogcíme, időpontja).
Ha külföldi hatóság előtt kell igazolnia magyar állampolgárságát vagy annak hiányát, úgy elsőként célszerű tudakozódni, hogy ennek bizonyítására mit fogadnak el.
Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező születési anyakönyvi okmányát, és a családi állapotát, illetve névviselését igazoló okiratokat (pl. házassági anyakönyvi kivonat, bontóítélet, névváltoztatási okirat), valamint igazolnia kell személyazonosságát.
Az állampolgársági törvényeknek nincs visszaható hatálya, ezért mindig figyelembe kell venni az állampolgárságot befolyásoló esemény idején hatályos állampolgársági törvény rendelkezéseit. Például:
§ Az 1957. október 1-je előtt született gyermek a törvényes apa állampolgárságát követi. Magyar állampolgár anya után csak „törvénytelen”, házasságon kívül született gyermek szerezhetett magyar állampolgárságot.
§ Ha magyar állampolgár nő 1957. október 1-je előtt külföldi állampolgárral kötött házasságot, magyar állampolgárságát elveszíthette. Ez minden esetben egyedi vizsgálatot igényel.
§ Magyarország és a volt szocialista országok között a kettős állampolgárság kiküszöbölésére kétoldalú egyezmények voltak hatályban. Az egyezmények rendelkezéseit figyelembe kell venni az ún. vegyes házasságból – az egyezmények fennállása idején – született gyermek állampolgárságának a vizsgálatánál, függetlenül születési helyüktől.
Egyes esetekben tehát a már jelzett iratok nem elegendőek az állampolgárság megállapításához, így további okiratok bemutatása is szükséges. Például:
§ A külföldön született kérelmezőnek csatolnia kell szülei házassági okmányait. Ha a házassági anyakönyvi kivonat a születési adatokat nem tartalmazza, mellékelni kell a szülők (1957. október 1-je előtt született kérelmező esetében csak az apa) születési okmányát is. Ha már a szülő is külföldön született, mindazon felmenők (nagyszülő, dédszülő) anyakönyvi okmányait mellékelni kell, akiktől a kérelmező magyar állampolgárságát eredezteti.
§ Ha a kérelmező nő, nyilatkoznia kell családi állapotáról, valamennyi házasságkötésének helyéről és idejéről, házastársai személyi adatairól, továbbá a házastársak állampolgárságáról. Lehetőség szerint csatolja a házassági anyakönyvi kivonatait.
§ Ha a kérelmező és/vagy szülei elcsatolt területen születtek, fel kell sorolnia 1921 utáni, Magyarország mai területén volt összes lakóhelyüket, vagy igazolnia kell illetőségi helyüket.
Az állampolgársági eljárásokhoz az anyakönyvi okmányokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni. A külföldi okmányokat hitelesített, magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni. Külföldön történt anyakönyvi esemény okirattal történő igazolásától nem tudunk eltekinteni.
Egyházi anyakönyvi okmányokat (keresztlevél, házasságlevél) csak abban az esetben tudunk elfogadni, ha az adott időpontban nem volt állami anyakönyvezés. Magyarországon 1895. október 1-jétől vezetik az állami anyakönyveket.
Az állampolgársági eljárásokért sem illetéket, sem konzuli díjat nem kell fizetni. Kivételt képez ez alól, ha valamely külföldi okirat magyar fordítására van szükség, ez esetben oldalanként 35 euró konzuli díjat kell fizetni.
Lemondás a magyar állampolgárságról
A magyar állampolgárságról történő lemondás feltételeit az 2001. évi XXXII. törvény az alábbiakban határozza meg:
az eljárás az érintett személy kezdeményezésére indul meg;
a kérelmezőnek külföldön kell élnie, azaz nem lehet bejelentett magyarországi lakóhelye;
külföldi állampolgársággal, vagy annak ígéretével kell rendelkeznie.
Figyelem: a finn állampolgársági törvény 2003 óta már nem írja elő a finn állampolgárság megszerzéséhez a magyar vagy más külföldi állampolgárságról való lemondást.
Minden, állampolgársággal összefüggő kérelmet a https://konzinfo.mfa.gov.hu/ - Online adatlapok – Állampolgársági kérelmek résznél találnak. Az adatlapokat kitöltve, a honlapról kinyomtatva hozzák magukkal az ügyintézésre!
