A kétoldalú kapcsolatok rövid története

A magyar-finn kapcsolatok a nemzeti ébredés korában, az 1800-as években kezdtek kibontakozni. Együttműködésünk elindításában úttörő szerepet játszottak a két ország nyelvészei, többek között Reguly Antal és Erik Aleksanteri Ingman, akik utazásaikról készült beszámolóikkal kölcsönösen ismertté tették a rokon népet hazájukban. Az eleinte a nyelvészek között folyó együttműködés hamarosan kiterjedt egyéb területekre is, elsősorban a kultúrára.

 

Politikai kapcsolatok

A magyar-finn kapcsolatok hagyományosan barátiak, problémamentesek és kiegyensúlyozottak.  A függetlenségét 1917-ben elnyert Finnországgal Magyarország 1920-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, majd Magyarország 1928-ban, Finnország pedig 1934-ben külképviseletet nyitott.

A finn történelem egyik meghatározó eseménye a Szovjetunió ellen vívott Téli Háború, mely a finn-magyar kapcsolatok szempontjából is jelentőséggel bír: magyar önkéntesekből szerveződött zászlóalj utazott Finnországba, hogy fegyverrel is támogassa a testvérnépet, a magyar kormány lőszer és hadianyag küldésével segítette a finnek védekezését, a lakosság pedig adományokat gyűjtött a Finn Vöröskereszt részére.

A diplomáciai kapcsolatok 1944 szeptemberében – a finn-szovjet fegyverszüneti egyezmény következményeként – megszakadtak. A kapcsolatok ismételt felvételére 1949 októberében került sor, majd azok 1960-ban emelkedtek nagyköveti szintre.

Közvetlenül a második világháború után a Finnországgal fenntartott kapcsolatainkat az akkori magyar – és moszkvai – vezetés gyanakodva figyelte. Az évek múltával azonban ez a hozzáállás – előbb Finnországban, majd Magyarországon is – fokozatosan enyhült. Ez lehetővé tette azt is, hogy Magyarország a többi nyugati országnál szorosabb kapcsolatokat tartson fenn Finnországgal. Finnország, északi fekvése ellenére egyfajta, „Nyugatra nyíló ablak” lett a magyarok számára – hosszú ideig az egyetlen nyugati ország volt, ahová a magyarok – 1970-től – vízummentesen utazhattak. 

Országaink között napjainkban is rendszeresek a felsőszintű látogatások. A legutóbbi államfői látogatásra 2016 júniusában került sor, amikor Áder János köztársasági elnök látogatott Finnországba, ahol részt vett a Finnugor Népek VII. Világkongresszusán, és kétoldalú megbeszélést is folytatott Sauli Niinistö köztársasági elnökkel. Niinistö elnök úr az előző világkongresszushoz kapcsolódóan, 2012 szeptemberében járt Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök 2013 májusában járt munkalátogatáson Finnországban. Eero Heinäluoma, a finn parlament elnöke 2014 novemberében utazott hivatalos látogatásra Magyarországra. Az Országgyűlés magyar-finn baráti tagozatának küldöttsége legutóbb 2013 októberében látogatott el Helsinkibe. A kapcsolatok mind kevésbé formalizáltak, előtérbe kerültek az utóbbi években a középvezetői szintű találkozók, konzultációk, melyek egy része áttevődött a nemzetközi találkozókhoz kapcsolódó egyeztetésekre.

 

Társadalmi kapcsolatok

Széles társadalmi intézményrendszer épült ki a kapcsolatok ápolására mindkét országban. Magyarországon 1937-ben jött létre a Magyar-Finn Társaság (amely a 2. világháborút követően nem működhetett, és csak 1984-ben szerveződött újjá). Jelenleg 11 baráti kör működik Magyarországon.

Finnországban 1950-ben megalakult a Finn-Magyar Társaság (elődje már 1928-tól működött), amely az évek során mintegy 50 helyi szervezetet hozott létre. Ezzel párhuzamosan fejlődtek 1956-tól a testvérvárosi kapcsolatok, amelyek száma napjainkban 53, illetve kialakult 3 testvérfalu kapcsolat is. A testvérvárosok XIII. találkozójára 2016. szeptember 8-10. között került sor Esztergomban. Különösen a két világháború között igen aktívvá vált a diákcsere, valamint az evangélikus egyházak közötti együttműködés. A diák és tanárcserének európai uniós tagságunk adott új lendületet.

 

Kulturális kapcsolatok

A kapcsolatok fejlesztésében jelentős volt az állami szerepvállalás. 1937-ben mindkét ország kulturális diplomáciájában úttörő gesztus volt a finn–magyar kulturális egyezmény aláírása. Az 1959-ben kötött, 1995-ben megújított Magyar–Finn Kulturális, Oktatási és Tudományos Együttműködési Egyezmény munkatervei számos területen meghatározták az együttműködést. A munkaterv 2013-ban nem került meghosszabbításra, így jelenleg nagyobb szerepet kap a partner- és társszervezetek, egyesületek, intézmények aktivitásán alapuló együttműködés.

A finn–magyar tudományos kapcsolatok gazdag múltra tekintenek vissza, a kezdeti finnugrisztikai, nyelvészeti és filológiai együttműködések mára jelentősen kiszélesedtek, többek között a legmodernebb sejtbiológiai, informatikai kutatásokkal bővültek. A partneregyetemi kapcsolatok terén hagyományosan kiemelt szerepe van azoknak az egyetemeknek, amelyeken magyar, illetve finn nyelvet és kultúrát lehet tanulni. Ilyen partneregyetemek az ELTE és a Helsinki Egyetem, az SZTE és a Turkui Egyetem, valamint a Debreceni Egyetem és a Jyväskyläi Egyetem. A két ország közötti felsőoktatási és kutatási mobilitás ösztöndíjait a magyar Tempus Iroda és a finn CIMO hirdeti meg.

A kulturális kapcsolatok fejlesztésében fontos szerepet játszik az 1980-ban alapított helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ (Helsinki Balassi Intézet). A helsinki központjában található intézet többfunkciós előadó-kiállító terében képzőművészeti tárlatok, kamarakoncertek, irodalmi estek, előadások, szemináriumok, filmvetítések rendezésére van lehetőség. Az intézet finn és magyar partnerekkel együttműködve szervez kulturális eseményeket Finnország nagyobb városaiban és fontosabb fesztiváljain, évente több mint száz program megvalósításában vesz részt. A két ország közötti kulturális kapcsolatok fejlesztéséért dolgozik a budapesti Finnagora is.

 

Gazdasági kapcsolatok

2015-ben a magyar kivitel Finnországba 296 millió eurót tett ki, míg a behozatal 243 millió eurót. Az összes magyar kivitel 0,32% irányult így Finnországba, míg behozatalunkban a finn részarány 0,3 % volt.

A két ország árustruktúrájában két árufőcsoport – a feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök kereskedelme emelkedik ki. A magyar kivitelben az élelmiszerek, italok, dohány főcsoport is jelentős.

Magyarországon nagyjából 60 finn cég végez üzleti tevékenységet közvetlenül vagy leányvállalaton keresztül. A legjelentősebb magyarországi finn vállalat továbbra is Nokia Solutions & Networks Kft, amely a kormány stratégiai partnere is. További fontos befektetők a Konecranes, Lindström (munkaruházat, szőnyegek), UPM Raflatac Papírfeldolgozó Kft, Pöyry Eröterv Zrt. (mérnöki tevékenység), Ruukki Hungary Kft. (fém alkatrészek, csarnokrendszerek gyártása) Halton Kft. (nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása), Rozália Invest Kft. (korábbi Scanfil - elektronikai alkatrészgyártás), Dunafin Gyártó és Szolgáltató Kft. (papírgyártás), ASA Építőipari Kft., Profirent Gépkölcsönző Kft.

2016. november 25.