• Magyarország Nagykövetsége Helsinki

    Üdvözöljük honlapunkon

  • Nyitvatartási idő

    hétfő - csütörtök: 8.00 - 16.30

    péntek: 8.00 - 14.00

    Előzetes bejelentkezés alapján

  • Konzuli információk

    Állampolgársággal, útlevéllel, anyakönyvezéssel, erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos és egyéb konzuli ügyek

    Tovább
  • BWS2019

    Tovább
  • Study2019

    Tovább
  • Alumni2019

    Tovább

Magyarország és Finnország EU-elnöksége

Magyarországnak nagyon jó emlékei vannak Finnország mindkettő korábbi EU-elnökségéről. Az 1999-es tamperei EU-csúcson született döntés a szabadság, a biztonság és a jog térségének megteremtéséről, ami mindmáig az EU történetének egyik legjelentősebb eredménye. 2006-ban pedig Finnország vezetésével született megállapodás a vegyi anyagok használatának átfogó szabályairól (az úgynevezett REACH-rendelet elfogadásáról). Mindkettő remek teljesítmény volt, amellyel Finnország beírta nevét a történelemkönyvbe.

Reméljük, hogy a júliusban kezdődött harmadik finn elnökség ismét pozitívan hat az unió fejlődésére. Ám ez nem feltétlenül lesz így. A dolog elsősorban attól függ, hogy folytatja-e Finnország a tagállamokat egyesítő, hagyományos politikáját, vagy inkább ideológiai harcossá akar-e válni, amivel veszélyezteti az unió egységét a tagállamok megosztásával.

Ursula von der Leyen leendő új európai bizottsági elnök példáját lenne jó Finnországnak követnie, aki többek között azt mondta, több megértésre van szükség például Magyarország és Lengyelország felé, el kell utasítani viszont azokat az ügyeket, amelyek mélyítik a tagállamok közti választóvonalakat. Egyúttal feltétlenül szakítani kell Jean-Claude Juncker távozó bizottsági elnök káros hatású, túlpolitizált megközelítésmódjával, ami az EU cselekvőképtelenségéhez vezetett, mind az illegális bevándorlók EU-n kívül tartását, mind a britek EU-n belül tartását illetően.

Magyarország meggyőződése, hogy Finnország vezetésével az EU-nak olyan ügyekre lenne érdemes koncentrálnia, amelyekben mi, tagállamok, valamennyien közösen találhatnánk megoldásokat az unió előtt tornyosuló problémákra. Ilyen lehet például az a törekvés, hogy a menedékkérelmek elbírálása az EU területén kívül kezdődjön el.

Ugyanez érvényes a külső határok védelmének megerősítésére, hiszen abban is mindenki egyetért, hogy ez is nagyon fontos. Magyarország azt javasolja, hogy hozzuk létre a schengeni övezet belügyminisztereinek tanácsát a schengeni ügyek kezelésére – hasonlóképpen ahhoz, ahogy korábban létrejött az eurócsoport az eurózóna pénzügyeinek tárgyalására.

Ezzel szemben a bevándorlók kötelező szétosztásáról szóló bármiféle vita teljesen hiábavaló, csak arra alkalmas, hogy mélyítse az EU-n belüli választóvonalakat, hiszen Magyarország, a visegrádi országok és általában is a kelet-európai tagállamok ragaszkodnak ahhoz az elvhez, hogy nem akarnak bevándorlók társadalmává válni, hanem ők maguk akarnak arról dönteni, kikkel együtt élnek a saját országukban.

A finn elnökség első számú prioritása az EU globális vezető szerepének megerősítése a klímavédelemben. Magyarország kész ennek támogatására, készek vagyunk építő módon részt vállalni az EU közös felelősségéből. Magyarország is úgy gondolja, hogy további erőfeszítésekre van szükség EU-szinten is az éghajlatváltozás lassítására, illetve káros hatásainak enyhítésére. Mindenképpen megvalósítjuk azt a korábbi célkitűzést, amelynek értelmében 2030-ra az energiatermelés 90 százalékát széndioxid-kibocsátástól mentessé kell tenni. Erre már van tervünk és megvannak a szükséges döntések a finanszírozásról is.

Finnország és több más tagállam egy új cél kitűzését is javasolja: legyen az EU egésze széndioxid-semleges 2050-re. Magyarország kész tárgyalni erről, ez fontos és jó cél. E cél felvállalásához azonban átlátható és következetes hosszú távú tervre is szükség van, amely a pénzügyi megoldásokat is tartalmazza. Felelőtlen lenne úgy kitűzni egy célt, hogy nincs tervünk és pénzünk a megvalósítására. A teljesen szénsemleges EU új és drága technológiák alkalmazását feltételezi, Magyarország pedig felelősségteljesen kíván eljárni.

Magyarországnak egyébként már vannak bizonyos pozitív eredményei a klímaváltozás lassítása terén. Míg az EU egésze 1990-2017 között 22 százalékkal csökkentette széndioxid-kibocsátását, Finnország pedig például csak 21 százalékkal, addig Magyarország kibocsátása ugyanebben az időszakban 32 százalékkal zsugorodott. Az is szép teljesítmény, hogy tavaly nem nőtt a magyar energiafogyasztás, noha a GDP 5 százalékkal bővült. Kaposvárott Közép-Európa legnagyobb, 100 megawattos naperőműve épül, amely jövőre kezdi meg a termelést. A magyarországi naperőművek összesített kapacitása tavaly 700 MW volt, 2022-re 3000 MW-ra nő. A napenergia lesz tehát Magyarországon a második legfontosabb széndioxid-mentes energiaforrás az atomenergia után. Fontos azonban a technológiasemlegesség elvének a fenntartása is, hiszen az energiatermelés dekarbonizációját nem lehet elérni kizárólag egyetlen technológia segítségével. Magyarország esetében a klímabarát atomenergia-termelés továbbra is a legfontosabb belföldi energiaforrás marad.

Magyarország teljesen elkötelezett a finn elnökség másik fő célkitűzése, vagyis a közös európai értékek és a jogállamiság megerősítése mellett is. Itt azonban nincs szükség új kezdeményezésekre, hiszen már most is rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyek segítségével az EU beavatkozhat, ha valahol a jogállamisági elvek sérülésének veszélyét látja: ilyen az alapszerződés 2. és 7. cikke, vagy például az úgynevezett kötelezettségszegési eljárás. Magyarország mellett a Tanács Jogi Szolgálata is úgy látja, hogy az EU pénzügyi támogatásainak kifizetését nem lehet jogállamisági ügyekhez kötni, hiszen bármiféle szankciónak mindig közvetlen ok-oksági kapcsolatban kell állnia az adott jogsértéssel. Az EU pénzügyi támogatásainak pedig az egyes régiók gazdasági fejlődése közti különbségek enyhítése a célja, semmi közük a jogállamisági elvekhez. Arról nem is beszélve, hogy nincs is általánosan elfogadott meghatározás arról, mi tartozik a jogállamiság fogalmába és mi nem. Az EU jogállamisági ügyeinek kezelése során is be kell tartani a jogállamiság alapelveit, és nem lehet megengedni kettős mérce alkalmazását.

Ha Finnország minden tagállam elvárásaihoz építő módon közelít, és nem kezd olyan vitatott politikai célok áterőltetésébe, amelyeket egyes tagállamok határozottan elutasítanak, akkor nagyon jó esélye van arra, hogy harmadik elnöksége során is fontos eredményeket érjen el, és pozitív módon írja be nevét a történelemkönyvekbe.