Magyarország és Finnország száz évvel ezelőtt, 1920-ban vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Egyéb kapcsolataink azonban, különösen a nyelvészek és a néprajzkutatók között, ennél sokkal régebbre nyúlnak vissza.

A finnek és a magyarok között létrejött erős érzelmi kötődés hozzájárult ahhoz, hogy a történelem sötét korszakaiban a két baráti ország segítséget nyújtson egymásnak. Az 1939-40-es Téli Háború kezdetén több száz magyar önkéntes indult el, hogy segítsen Finnországnak, míg az 1956-os forradalom idején a finnek igyekeztek minden lehetséges módon támogatni a magyarokat.

Bár Magyarország önállóságát a szovjet uralom minimálisra csökkentette, szűk mozgásterét éppen a Finnországgal való kapcsolatai révén sikerült jól kihasználnia. A baráti társaságok, testvérvárosok és lutheránus testvérgyülekeztek közötti rendszeres érintkezés révén Finnország és Magyarország között olyan kapcsolati háló épült ki, amely napjainkban is fontos része az együttműködésnek.

Később mindkét ország arra kezdett törekedni, hogy külkapcsolatait az európai értékekre alapozza. Finnország 1995-ben, Magyarország 2004-ben vált az EU tagállamává, s ezt követően már nemcsak a nyelvrokonság, hanem egy ennél szélesebb közösség, az Európai Unió is összeköt bennünket. Ez kétoldalú viszonyrendszerünket mind a mai napig erősen meghatározza.

Szoros és sokrétű együttműködést folytatunk a kultúra és a gazdaság terén csakúgy, mint a politikában, és ezt a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. Diplomáciai kapcsolataink százéves története és a két nemzet között ennél is régebbre nyúló barátság ehhez jó kiindulópontként szolgál.

Urkuti György és Markku Virri nagykövetek közös videóüzenete itt tekinthető meg.