A kapcsolatok fejlesztésében igen jelentős volt az állami szerepvállalás. 1937-ben mindkét ország kulturális diplomáciájában úttörő gesztus volt a finn–magyar kulturális egyezmény aláírása. Az 1959-ben kötött, 1995-ben megújított Magyar–Finn Kulturális, Oktatási és Tudományos Együttműködési Egyezmény munkatervei számos területen meghatározták az együttműködést. A munkatervet 2013-ban a felek (az Európai Unió tagságára hivatkozva) már nem újították meg, így jelenleg nagyobb szerepet kap a partner- és társszervezetek, egyesületek, intézmények aktivitásán alapuló együttműködés.

A kulturális kapcsolatok fejlesztésében fontos szerepet játszik az 1980-ban alapított helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ (Helsinki Balassi Intézet). A helsinki belváros jól megközelíthető pontján található intézet többfunkciós előadó-kiállító terében képzőművészeti tárlatok, kamarakoncertek, irodalmi estek, előadások, szemináriumok, filmvetítések rendezésére van lehetőség. Az intézet finn és magyar partnerekkel együttműködve szervez kulturális eseményeket Finnország nagyobb városaiban és fontosabb fesztiváljain, évente több mint száz program megvalósításában vesz részt. A két ország közötti kulturális kapcsolatok fejlesztéséért dolgozik a budapesti FinnAgora is.

A finn–magyar tudományos kapcsolatok gazdag múltra tekintenek vissza, a kezdeti finnugrisztikai, nyelvészeti és filológiai együttműködések mára jelentősen kiszélesedtek, többek között a legmodernebb sejtbiológiai, informatikai kutatásokkal bővültek. A partneregyetemi kapcsolatok terén hagyományosan kiemelt szerepe van azoknak az egyetemeknek, amelyeken magyar, illetve finn nyelvet és kultúrát lehet tanulni. Ilyen partneregyetemek az ELTE és a Helsinki Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Turkui Egyetem, valamint a Debreceni Egyetem és a Jyväskyläi Egyetem. A két ország közötti felsőoktatási és kutatási mobilitás ösztöndíjait a magyar Tempus Iroda és a finn CIMO hirdeti meg.

 

2019.02.26.