A magyar-finn kapcsolatok hagyományosan barátiak, problémamentesek és kiegyensúlyozottak. A függetlenségét 1917-ben elnyert Finnországgal Magyarország 1920-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, majd 1928-ban követséget nyitott Helsinkiben. A nyelvrokonságon alapuló testvérnemzet-koncepció az 1920-as, 30-as években különösen nagy erőnek bizonyult a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, ennek pozitív hatása a mai napig érezhető.
A finn történelem egyik meghatározó eseménye a Szovjetunió ellen vívott Téli Háború, amely a finn-magyar kapcsolatok szempontjából is jelentőséggel bír: magyar önkéntesekből szerveződött zászlóalj utazott Finnországba, hogy fegyverrel is támogassa a testvérnépet, a magyar kormány lőszer és hadianyag küldésével segítette a finnek élet-halál harcát, a lakosság pedig adományokat gyűjtött a Finn Vöröskereszt részére.
A diplomáciai kapcsolatok 1944 szeptemberében – a finn-szovjet fegyverszüneti egyezmény következményeként – megszakadtak. A kapcsolatok ismételt felvételére 1949 októberében került sor, majd azok 1960-ban emelkedtek nagyköveti szintre. 1956 őszén a finn társadalomból sokan siettek a magyar forradalom megsegítségére: véradást szerveztek, pénzt gyűjtöttek, kötszert küldtek, verset írtak – az 1956-os magyar forradalomról szóló egyetlen opera is egy finn zeneszerző műve.
A forradalmat követően, főleg az 1960-as és 70-es években vált uralkodóvá a meggyőződés, hogy Finnország a Szovjetunió számára sem veszélyes „ablak a Nyugatra” Magyarország számára – így a nyugati kapcsolatokat kereső kommunista magyar vezetés a többi nyugati országnál szorosabb kapcsolatokat épített ki Finnországgal. 1970-ben nyílt meg a vízummentes utazás lehetősége és Finnország hosszú ideig az egyetlen nyugati ország volt, ahová a magyarok vízummentesen utazhattak.
Országaink között a közelmúltban a koronavírus okozta járványt megelőző időszakban is rendszeresek voltak a felsőszintű látogatások. A legutóbbi államfői látogatásra 2016 júniusában került sor: Áder János köztársasági elnök látogatott Finnországba, ahol részt vett a Finnugor Népek VII. Világkongresszusán, és kétoldalú megbeszélést is folytatott Sauli Niinistö köztársasági elnökkel. Niinistö elnök úr az előző világkongresszushoz kapcsolódóan, 2012 szeptemberében járt Magyarországon. Hivatalban lévő finn miniszterelnök legutóbb 2019. szeptemberében látogatott Magyarországra Antti Rinne személyében, aki Orbán Viktor kormányfővel folytatott megbeszéléseket. Orbán Viktor miniszterelnök 2018 novemberében járt legutóbb Finnországban (az Európai Néppárt helsinki kongresszusa alkalmából – az esemény peremén találkozott Juha Sipilä finn kormányfővel is). Maria Lohela házelnök 2017. decemberében látogatott Magyarországra a finn függetlenség kikiáltásának 100. évfordulós ünnepségei keretében megszervezett zeneakadémiai koncert fővendégeként – egyúttal jelképesen átvette a finn függetlenség kikiáltásának 100. évfordulójára a testvérnemzet számára adott magyar állami ajándékot, egy új fejlesztésű Bogányi-hangversenyzongorát.
Kétoldalú politikai kapcsolatainkra az elmúlt évtizedben egyre inkább jellemző lett, hogy azok mind kevésbé formalizáltak, a magas szintű találkozók egy része pedig áttevődött a sokoldalú nemzetközi találkozók margóján megvalósuló kétoldalú egyeztetésekre. Előtérbe kerültek a középvezetői szintű találkozók, konzultációk is. A járvány következtében változtak azonban a megszokott kapcsolattartási formák. Reméljük, mielőbb visszatérhetünk a régi kerékvágásba és ismét személyes találkozókon cserélhetnek eszmét a két ország vezetői.
2021.03.31.
